Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
86.59 KB
2008-01-15 13:36:02
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
834
4372
Rövid leírás | Teljes leírás (10.29 KB)

A cikk a következő könyvből származik (341-342. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 256 fő

PAT
Belterület: 63 ha
PAT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8825 Pat, Főu. 55.
Telefon: (93) 367-005

Külterület: 770 ha





BASIC INFORMATION
• Accessibility: The viliáge of Pat is
accessible by public roaú. It lies 25
kms east of Nagykanizsa.
• Municipality address:
8825 Pat, Fő út 55.
Phone: (93) 367-005
Mayor: Mr. Lajos Pintér
• Population: 256
• Characteristics: The name of the
settlement was first mentioned in a
wriiten document in 1332. The
Festetics and Zichy families had
estates here in the 19"1 century.
More and more old people live in
Pat. There are many jobless people
and property relations are still not
clear. There is one priváté enter-
prise, four shops and a coffee-bar
in the village. Rural tourism is be-
coming more and more important.
A Faluház
Pat Zala megye délkeleti részének kis községe. Nagykanizsától keleti irányban, közúton 25 kilométerre érhető el. A bekötőút a somogyi Varaszlóval is összeköti. A megye szép területén fekszik. Az elzártsága meghatározta helyzetét, fejlődését. A jó út, a közlekedés közel hozta a megyéhez a települést. Hosszú évtizedekig Somogy vármegyéhez tartozott a falu.
Történelem
A község neve először a pápai tizedjegyzékben fordul elő 1332 és 1337 között Potoch alakban, 1445-ben a Pooth forma szerepel. A német Poth személynév vált minden képző és utótag nélkül helynévvé.
A XV. században a Kanizsai család birtoka, akik 1445-46-ban Bakonoki Török László várnagyuknak adták. 1446-ban az úr felvette a Páti előnevet. Az utódaik ezt használták. A községgel volt határos a középkorban Mátésfalva, melyről 1414-ben volt első ízben adatunk. A XV. század első felé-

ben Páti Török László birtoka, ki előbb Korotnai János nádori ítélőmestemek adta zálogba, kitől Gredei Horváth Lőrinc, azután Szentjakabi Chernél Péter, majd 1480-ban Bajnai Both János kezére került. 1487-ben Bornemissza János vette zálogba. A török idők után már nem szólnak róla források. 1486-ban Mátyás király elvette Páti Török Lászlótól a birtokot és Tolnai Bornemissza János alkincstámoknak adományozta, aki azonban a királynál kegyelmet eszközölt ki Török László részére, sőt egyszersmind testvéréül is fogadta, a helység felébe visz-szabocsátotta.
1536-ban a Páti Török család, a szentb-enedeki prépostság, Both János, Szánthay János özvegye és Nádasdy Tamás voltak földesurai, 1550-től pedig Nagy Máté. 1700-1702 táján Nagy Tamás volt itt a földbirtokos. 1776-ban puszta, Vrancsics Pál ezredes és Tahy Imre birtoka. 1822-ben Tolnai és gróf Festetics Imre a birtokosok. 1832-ben gróf Festetics Miklós is a tulajdonos, 1833-ban Zichy Károlynak volt itt nagyobb birtoka.
1848-ban Jellasics hadai vonultak át a községen.
1863-ban evangélikus templomot építettek a község lakói.
Pat helyzeténél fogva kifejezetten agrártelepülés volt. A megművelt terület fele búza és rozs, a másik része kukorica, takarmány és árpa növényekkel bevetett. Nagyon alacsonyak voltak az átlagtermések. Az állatállományt szarvasmarha, ló, juh és sertés tette ki. A birtokmegoszlás a következő volt: törpebirtok 227 hold, kisbirtok 1152 hold, közép- és nagybirtok nem volt. 232 birtokost számláltak össze.
A századfordulón 300 római katolikus, 10 református és 285 evangélikus élt itt (összesen: 595 fő). Száz százalékos magyar a lakosság. Egy-egy római katolikus és evangélikus iskolája volt két tanerővel, 45-45 tanuló járt az iskolába. Az analfabéták

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.



száma 1910-ben 44 volt. A lakosság létszáma ekkor 631. 1913-ban 102, 1928-ban 132 volt a házak száma. Érdekesen alakultak a foglalkozás-megosztási adatok, 530 a földműves, 38 az iparos, 4 kereskedő, 8 szellemi foglalkozású, 15 napszámos és nyugdíjas élt Paton.
Szociológiai jellemzők
A lakosság a faluban fokozatosan csökkent. A település lélekszáma 256 fő, a lakások száma 180. A csökkenés mértéke az utóbbi évtizedben elérte a 100 főt. Az elöregedés a jellemző. A munkanélküliek száma 10. A többségük szakképzetlen munkaerő.
A két felekezeti iskola államosítása után egységes állami oktatás volt a faluban. A gyereklétszám csökkenése azt eredményezte, hogy 1968-ban megszűnt a felső tagozat, 30 gyermek került a miháldi központi iskolába. 32 alsós gyermek Paton osztatlan alsó tagozatos oktatásban vett részt. 1976-ban az alsó tagozat is Miháldra került, ugyanis a négy évfolyamon 18 tanulót számoltak.
1975-ben elkészült az óvoda Miháldon, ahová a páti gyermekek is járnak.
Az evangélikus templom
A faluban van művelődési ház és könyvtár. Először 1988-ban újították fel az evangélikus egyház tulajdonában lévő faluházat, majd 1997-ben ismét renováltak. Énekkar

működik a községben. Nagyon szép a Faluház.
A község lakosságának 40%-a evangélikus, 60%-a katolikus. Az evangélikus templomot is 1988-ban renoválták.
Hetente egy rendelési napot tart az orvos. Szakrendelésre, kórházi ellátásra Nagykanizsára utaznak a pátiak.
A község szorgalmas munkájával 1990-ben sportpálya készült el öltözővel. 1993-ban megyei I. osztályú labdarúgócsapatot állított ki a falu, 1996-ban a csapat megszűnt.
A Miháldról bevezető út volt a köldökzsinór, amelyik a megye életébe bekapcsolta a települést. Utjai 100%-ban portalanítottak. 1970-ben járdát építettek a Fő utca mindkét oldalán és a Petőfi utcában. 1989-ben aszfalt burkolattal látták el a temetői utat (1995-ben elkészült a ravatalozó).
1986-ban Pat község kezdeményezésére összekötötték Zalát Somoggyal, elkészült a Pat-Nemesdéd összekötő út. 1968-ban bekötötték a falut a közúti forgalomba, ünnepélyesen fogadták az első autóbuszt. 1960-ban bevezették Patra is a villanyt. 1986-ban a vezetékes ivóvízhálózata elkészült, a lakások 100%-ában rá vannak kötve a vezetékre. A telefon- rendszerbe is bekapcsolták a községet, a lakások 22%-a rendelkezik telefonnal. A helyi televíziót a lakások 50%-ában foghatják. Csak a folyékony kommunális hulladék elszállítása a megoldott.
A megélhetést 1945 után is a mezőgazdaság jelentette. 1960-ban alakult meg a téesz. 1970-ben egyesült a miháldi és a páti közös gazdaság. 1974-től galamboki székhellyel működött a téesz. 1990-ben Miháld-Pat gazdaság alakult, amely 1997-ben megszűnt. A volt téeszdolgozók nagy része jelenleg munkanélküli. A földek minősége leromlott. Nincs állattartás, ugyanis a legelő és erdő privatizáció következtében öt személy tulajdonába került. Sok volt a földvita, ez a lakosságot egymás ellen fordította.
A tsz megszűnése után a varászlói halgazdaság az egyetlen munkahely, 8 páti lakost is foglalkoztatnak.
Az 1960-as években a Földműves-szövetkezet szeszfőzdét működtetett. A községházán varroda 15 személyt foglalkoztatott, jelenleg nem működik.

Egy betéti társaság, két egyéni vállalkozó, egy-egy élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozás van a községben. Az ÁFÉSZ üzemeltet egy vegyesboltot és italboltot, a nyári hónapokban presszó üzemel. A templom előtti kertben kétlépcsős talapzaton I. világháborús emlékmű tiszteleg a község hőseinek.
Az utóbbi években 20 külföldi vásárolt lakóházat a faluban. Pat község önkormányzata tudatosan gondol a jövőre.1997-ben elkészült a járda, illetve az úthálózat felújítása. Ugyancsak tervezik a gázellátás megoldását, a szennyvízcsatorna megépítését. Sokat tettek a község felemelkedéséért már eddig is. Nem véletlenül kapta Pat 1989-ben kiemelkedő munkájáért a nemzeti zászlót. A falusi turizmus fejlesztésének megvan a lehetősége, segít ebben a Zalakaros irányította kistérségi társulás. így méltó helyet foglalhat el a községek között a periférikus területen lévő Pat.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Pintér Lajos polgármester Fábos Lajos alpolgármester
A képviselő-testület tagjai: Fábos Lajos, Antalics Dénes, Antalics Vilmos, Szabó Ferenc
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 12 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 5 millió Ft
Értékpapír, portfolió: 6 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 16 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 9 millió Ft
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 180
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:.... 100%
Telefonnal ellátott lakások aránya: 22%
Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .50%
Burkolt (portalanított) utak: 100%
FEJLESZTÉSI TERVEK:
Gázhálózat kiépítése, Szennyvízcsatorna-hálózatfejlesztése
INTÉZMÉNYEK:
1 művelődési ház, 1 könyvtár, 2 templom, 1 sportpálya
RENDEZVÉNYEK:
Árubemutató-vásár

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

Insert failed. Could not insert session data.